Kávé készítési eljárással összefüggő fogalmak
Barista
A „barista” olyan szakember, aki kávéitalokat készít és szolgál fel, különös tekintettel az eszpresszógéppel készített italokra.
Egy jó barista jártas az eszpresszógép kezelésében, tudja, hogyan őrölje megfelelő finomságúra a kávét, hogyan állítsa be a gépet az optimális hőmérsékletre és nyomásra, valamint hogyan hozza ki a legjobb ízprofilokat az adott kávébabból.
A baristák gyakran tudományos precizitással közelítik meg a kávékészítést, miközben kreativitással teszik különlegessé az italokat.
Keverék
„A kávé „keverék” (angolul „blend”) olyan kávé, amely különböző kávéfajtákból vagy termőterületekről származó kávébabot tartalmaz. A keverékek célja általában az, hogy egy adott ízprofilt, egyensúlyt vagy komplexitást érjenek el, amelyet egyetlen fajta kávé nem biztosíthat. A keverékek lehetnek kiegyensúlyozottak, gazdagok, testesek, és tartalmazhatnak különböző ízjegyeket, mint például gyümölcsös, diós, csokoládés vagy fűszeres aromákat.
Egyszerű eredetű kávé: (tiszta eredetű örlemények)
Az „egyszerű eredetű” kávé (single origin) olyan kávé, amely kizárólag egyetlen területről, farmról, régióból vagy akár egy meghatározott országból származik. Az ilyen kávé tükrözi az adott hely terroirját, vagyis az éghajlat, a talaj és a termesztési módszerek sajátosságait, amelyek egyedi ízjegyeket kölcsönöznek neki. Ezáltal a fogyasztók felfedezhetik egy-egy régió különleges ízprofilját, például egy etiópiai kávé virágos jegyeit vagy egy kolumbiai kávé gyümölcsös aromáit.
Kapszula
A „kapszula” a kávékészítés egyik modern és kényelmes formája, amelyet speciálisan tervezett gépekben használnak. A kávékapszulák előre adagolt, őrölt kávét tartalmaznak, amely egy hermetikusan lezárt kis tartályban van, gyakran alumíniumból vagy műanyagból készül. Ez a csomagolás biztosítja, hogy a kávé hosszú ideig friss maradjon, megőrizve az aromáját és ízét.
Kávécseresznye
A „kávécseresznye” a kávénövény (Coffea) termése, amely belül a kávébabokat rejti. A cseresznye formája és mérete hasonlít a valódi cseresznyéhez, innen ered a neve. A kávécseresznyék színe érett állapotukban lehet vörös, sárga, narancssárga vagy akár lila, a kávéfajtától függően.
Kávécserje
A „kávécserje” a kávénövény, amely a Coffea nemzetségbe tartozik. Ez a cserje termeli a kávécseresznyéket, amelyek belsejében találhatóak a kávébabok.
A kávécserjék általában örökzöldek, és trópusi éghajlatot igényelnek. Egy kávécserje élettartama több évtized is lehet, és 3-4 év után kezd el gyümölcsöt hozni. A kávécserjék gondozása és megfelelő termesztése kulcsfontosságú a jó minőségű kávé előállításához.
Minőségellenőrzés
A „minőség-ellenőrzés” a kávégyártás és forgalmazás egyik alapvető folyamata, amely biztosítja, hogy a kávé a megfelelő ízminőséget és szabványokat teljesítse a termelés minden szakaszában. Ez a folyamat a kávé teljes életciklusára kiterjed, a termesztéstől kezdve a pörkölésen át egészen a csomagolásig és a végfelhasználóhoz történő eljutásig.
Crema
A „crema” az eszpresszó kávé tetején képződő, gazdag, aranybarna réteg, amely az ital egyik fontos minőségi mutatója. Ez a réteg apró légbuborékokból és emulgeált olajokból áll, amelyeket a forró víz nagy nyomáson való áthaladása hoz létre a kávéőrleményen. A crema az eszpresszó egyedülálló jellegzetessége, és kulcsfontosságú a kávé textúrája, aromája és ízélménye szempontjából.
A crema vastagságát és minőségét befolyásolja a kávébab fajtája, a pörkölés frissessége, az őrlés finomsága, valamint a gép által alkalmazott nyomás.
Koffeinmentesítés
A „koffeinmentesítés” a kávébabok koffeintartalmának eltávolítását jelenti azzal a céllal, hogy megőrizzék a természetes ízét és aromáját. A folyamat során különböző módszereket alkalmaznak, általában a kávébabokat a pörkölés előtt kezelik a koffein eltávolítása érdekében. Bár a koffeinmentes kávé veszít koffeintartalmából, nem teljesen mentes tőle – a koffeintartalom 97%-át távolítják el, így egy kis mennyiség (jellemzően 0,1-0,3%) marad.
Száraz módszer
A „száraz módszer” (más néven „natural” vagy „természetes eljárás”) a kávécseresznyék feldolgozásának egyik legrégebbi és legtermészetesebb technikája, ahol a kávébabot a cseresznyével együtt napon szárítják. Ennek eredményeként a bab hosszabb ideig érintkezik a gyümölcshússal, ami mélyebb, gyümölcsösebb és édesebb ízjegyeket kölcsönöz a kávénak. Az így feldolgozott kávék általában testesebbek, komplexebb ízvilággal rendelkeznek, gyakran erőteljes gyümölcsös vagy boros jegyekkel.
Ízlelés
Az „ízlelés” a kávé kóstolásának és értékelésének folyamata, amely során az ital különböző ízjegyeit, aromáit és textúráját vizsgáljuk. Más néven kóstolás („cupping”), ami az egyik legfontosabb módszer a kávé minőségének, eredetének, feldolgozásának és pörkölési profiljának megismerésére. Az ízlelés során felismerhetjük a kávé egyedi tulajdonságait, és teljes képet kaphatunk annak minőségéről, egyediségéről és összetettségéről.
Őrlés
Az „őrlés” a kávébabok mechanikus aprításának folyamata, amely során a pörkölt szemek finom szemcsékké törnek. Ez a lépés kulcsfontosságú a kávékészítés során, mivel az őrlemény finomsága alapvetően meghatározza a kávé ízét, testességét és aromáját.
Az őrlemény szemcsemérete közvetlen hatással van az extrakció sebességére, ami végül a kávé ízét is befolyásolja. Durva őrlés esetén a víz gyorsan átfolyik a kávén, és az ízek nem oldódnak ki megfelelően, így gyenge, vizes ital készülhet. Túl finom őrlésnél viszont a víz lassabban halad át a kávén, ami túlextrakcióhoz vezethet, keserű és túl erős italt eredményezve. A megfelelő őrlési szint kiválasztása ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy a kávé kívánt ízét és textúráját elérjük.
Monszun-eljárás
A „monszunk eljárás” egy speciális érlelési folyamat, amelyet főként Indiában alkalmaznak a kávéfeldolgozás során, és amely különleges, jellegzetes ízt és aromát kölcsönöz a kávébaboknak. A babokat kiteszik a monszun szeleknek és a párás időjárásnak, ami jelentősen megváltoztatja azok fizikai és ízbeli tulajdonságait. Az így készült kávé alacsony savasságú, lágy, krémes textúrájú és a nehéz testesség rendelkezik, gyakran földes, fás és fűszeres jegyekkel.
Kézi betakarítás
A „kézi betakarítás” a kávéültetvényeken használt hagyományos módszer, amely során a kávécseresznyéket kézzel szedik le a kávécserjékről. Ez a módszer különösen elterjedt a magas minőségű kávék termesztésénél, mivel lehetővé teszi, hogy a termelők csak az érett, tökéletes állapotú cseresznyéket gyűjtsék be, és elkerüljék a még éretlen vagy túl érett gyümölcsök leszedését.
Pörkölés
A „pörkölés” a kávégyártás egyik legfontosabb folyamata, amely során a zöld kávébabokat magas hőmérsékleten hőkezelik, hogy kifejlődjenek a jellegzetes aromák és ízjegyek. Ennek hatására a babok kémiai összetétele, színe, textúrája és mérete jelentősen megváltozik, miközben kialakulnak azok a vegyületek, amelyek a kávé gazdag illatát és ízét biztosítják. A pörkölés után a frissesség fokozatosan csökken, mivel az aromák és ízek idővel elillannak. Ezért ajánlott a kávét néhány héten belül felhasználni, hogy a lehető legjobb ízélményt nyújtsa.
Szaglás
Az emberi ízlelés szorosan összefügg a „szaglással”. A kávé illata – vagyis aromája – az egyik legfontosabb érzékszervi élmény, amit egy csésze kávé élvezete során tapasztalhatunk. Az illatok segítenek megmutatni a kávé összetettségét, eredetét és egyedi ízjegyeit. A kávéban több ezer illékony vegyület található, amelyek az aroma kialakulását támogatják a pörköléstől a főzésig.
Nem szakaszos betakarítás
A „nem szakaszos betakarítás” (vagy „egyszeri betakarítás”) a kávétermesztés egyik olyan módszere, amikor a kávécseresznyéket egyetlen alkalommal, egy nagy szüret során szedik le, függetlenül attól, hogy a cseresznyék érettek-e vagy sem. Ez a módszer gyakran gépi betakarítással történik, amely gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a kézi, szakaszos betakarítás, azonban nem különíti el az érett és éretlen cseresznyéket.
Nedves módszer
A „nedves módszer” (más néven mosott eljárás) a kávéfeldolgozás egyik legelterjedtebb technikája, amelynek célja a kávébab megtisztítása a gyümölcshús és a nyálkaréteg eltávolításával. Ez a módszer tisztább, világosabb és gyümölcsösebb ízű kávét eredményez, mivel a bab kevésbé van kitéve a fermentáció hatásainak.
Extraction
Az „extraction” (kivonás) folyamata során a víz áthalad az őrölt kávén, és kivonja belőle az íz- és aromakomponenseket. A megfelelő kivonás kulcsfontosságú a jó kávé elkészítéséhez, mivel meghatározza, milyen ízvilágot kap az ital. Az extrakciót befolyásolja a kávé őrlésének finomsága, a víz hőmérséklete, az extrahálási idő és a vízmennyiség.
Tamping
„A tamping az őrölt kávé tömörítését jelenti az eszpresszó készítése során. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy az őrlemény egyenletesen töltse ki az eszpresszógép szűrőkosarát, így biztosítva a megfelelő extrakciót. Az egyenletes tömörítés biztosítja, hogy a forró víz megfelelő módon áramoljon át az őrleményen. Ha a kávé nem elég tömör, a víz túl gyorsan halad át rajta, ami alulextrakciót eredményez, és az eszpresszó gyenge, vizes lesz. Ha viszont túl erősen tömörítik, a víz lassan áramlik, ami túlextrakciót okoz, és az eszpresszó keserűvé válik.
A megfelelő tamping technika segít biztosítani, hogy az eszpresszó koncentrált, gazdag ízű és jól kiegyensúlyozott legyen.”
Brewing time
A „Brewing Time” (főzési idő) a kávékészítés folyamatának az az időtartama, amely alatt a víz érintkezik az őrölt kávéval, és kivonja annak ízanyagait. Ez kulcsszerepet játszik a kávé ízének, testességének és intenzitásának meghatározásában, mivel a túl rövid vagy túl hosszú főzési idő nagyban befolyásolja az extrakció eredményét. Az optimális főzési idő lehetővé teszi, hogy a kávé kívánt ízjegyei – mint például a savasság, édesség, keserűség – teljesen kibontakozzanak. A főzési időt mindig figyelembe kell venni a használt kávé típusánál, az őrlemény finomságánál és a készítési módszernél, hogy a legjobb ízharmóniát érjük el.