Kávélexikon

Kávéfajták

kávéfajta arabica

Arabica

Az „Arabica” a kávé egyik legismertebb és legelterjedtebb fajtája, amely a Coffea arabica növényből származik. Az Arabica kávé a világ kávétermesztésének nagy részét teszi ki, és a minőségi kávégyártás alapvető fajtája. Ez a kávéfajta finomabb, összetettebb ízprofiljáról ismert, és általában lágyabb, édesebb ízeket hordoz, gyakran gyümölcsös, virágos vagy diós jegyekkel.

kávéfajta mosott kávé

Mosott kávé

A „mosott kávé” a nedves módszerrel feldolgozott kávé végeredménye, amely letisztult, világosabb ízjegyekkel rendelkezik. Ezeket a kávékat általában élénk savasság és tiszta, gyümölcsös ízvilág jellemzi, gyakran virágos vagy citrusos aromákkal.
kávéfajta americano

Americano

Az „Americano” egy eszpresszó alapú kávéital, amely forró víz hozzáadásával készül, ezáltal hígítva az eszpresszó erőteljes ízét. Bár hasonlít a filterkávéra, megtartja az eszpresszó jellegzetes ízvilágát, de lágyabb, kevésbé koncentrált formában. Az ital erőssége attól függ, mennyi vizet adnak hozzá, de általában 1:2 vagy 1:3 arányban hígítják az eszpresszót.

kávéfajta robusta

Robusta

A „Robusta” a kávé egyik fő fajtája, amely a Coffea canephora nevű növényből származik. A Robusta kávét gyakran használják instant kávék, keverékek és eszpresszó alapú italok készítéséhez, mivel erősebb, kesernyésebb ízprofilja és magasabb koffeintartalma miatt sok fogyasztó kedveli.

kávéfajta capuccino

Cappuccino

A „cappuccino” egy népszerű olasz kávéital, amely eszpresszóból, meleg tejből és tejhabból áll. Az ital három fő összetevője egyenlő arányban van jelen, ami tökéletes egyensúlyt hoz létre a kávé intenzitása, a tej lágysága és a hab könnyedsége között. A cappuccino nevét a kapucinus szerzetesek csuklyájáról (cappuccio) kapta, amelynek színe az ital megjelenésére emlékeztet.

kávéfajta ristretto

Ristretto

A „Ristretto” egy eszpresszó alapú kávéital, amelyet kevesebb vízzel és rövidebb extrakcióval készítenek, mint a hagyományos eszpresszót. Az olasz „ristretto” jelentése „korlátozott”, ami arra utal, hogy a víz mennyisége és az extrakció ideje csökkentett. Ennek eredményeként egy koncentráltabb, intenzívebb ízű kávé jön létre.
kávéfajta espresso

Espresso

Az eszpresszó íze erőteljes, gazdag és komplex, sűrűbb, mint sok más kávéital. Testessége nehéz és erőteljes ízjegyeket mutathat a kávé eredetétől és pörkölésétől függően. Az elkészítés pontosságot és gyakorlást igényel, mivel az extrakció ideje, a víz hőmérséklete és az őrlés finomsága mind jelentősen befolyásolják a végeredményt.
kávéfajta latte

Latte

„A „latte” (teljes nevén „caffè latte”) egy népszerű olasz kávéital, amely eszpresszóból, gőzölt tejből és egy vékony réteg tejhabból áll. Az olasz „latte” szó jelentése tej, ami jól tükrözi az ital karakterét: krémes, lágy, és tejes ízvilágú. Enyhébb, mint a cappuccino, mivel több tej található benne.

kávéfajta flat white

Flat white

A „Flat White” egy tejalapú kávéital, amely az eszpresszó alapú italok kedvelői körében vált népszerűvé. Hasonlít a cappuccinóra vagy a latte-ra, de kevésbé habos, és erőteljesebb eszpresszó ízt kínál, mivel kevesebb tejhabot tartalmaz.
kávéfajta zöld kávé

Zöld kávé

A „zöld kávé” a kávébab pörkölés előtti, nyers állapotát jelenti, amely során a babok még megőrzik eredeti színüket – zöldes, szürkés vagy halvány barnás árnyalatban. Mivel ezek a babok nem estek át a pörkölési folyamaton, ízük sem olyan intenzív, mint a pörkölt kávéé. Forró vízben áztatva vagy főzve a zöld kávé fanyar, füves, enyhén földes ízvilágot nyújt, amely jelentősen eltér a hagyományos kávé jól ismert aromájától.
kávéfajta zöld kávé

Macchiato

„A „Macchiato” egy olasz kávéital, melynek neve „foltosat” vagy „pöttyöset” jelent. Ez arra utal, hogy az eszpresszót csak egy kevés tejjel egészítik ki, ellentétben a latteval vagy cappuccinóval, ahol a tejnek nagyobb szerepe van.
kávéfajta cold brew

Cold brew

„A ‘Cold Brew’ egy hideg vízzel készült kávéital, amely hosszú áztatási időt igényel. A hagyományos, forró vízzel készülő kávéktól eltérően, a cold brew alacsony hőmérsékleten, lassú extrakcióval készül, ami egy sima, enyhén édes és kevésbé savas ízű italt eredményez. Ez az eljárás különösen népszerű a melegebb hónapokban, mivel frissítő hideg kávéélményt kínál.

Ízjegyek

ízjegy savasság

Savasság

A kávé „savassága” az egyik legfontosabb érzékszervi jellemző, ami a kávé ízének frissességét és élénkségét adja. Azokra a kellemes, gyümölcsös vagy citrusos ízjegyekre utal, amelyek élettel töltik meg a kávét. A savasság szintjét a kávé származási helye, feldolgozási módja és pörkölése is befolyásolja.
ízjegy vajas jelleg

Vajas jelleg

A „vajas jelleg” a kávé ízprofiljára és textúrájára utal, amely a kortyolás során tapasztalható sima, krémes érzést és a gazdag ízt jelenti. Az ilyen kávé selymes és lágy érzetet kelt a szájban, és ízprofiljában gyakran meleg, édeskés jegyek dominálnak, mint például a mogyorós vagy karamellás árnyalatok.
ízjegy intenzitás

Intenzitás

Ez nemcsak az íz mélységét és koncentráltságát jelenti, hanem a kávé különböző érzékszervi elemeit is, mint az aromák, a savasság, a keserűség, a testesség és a crema erőssége. Összességében az intenzitás az ízek erősségét foglalja magában, ami meghatározza a kávé nyújtotta teljes élményt.
ízjegy citrusos jegy

Citrusos jegy

A „citrusos jegy” a kávé ízprofiljának egyik gyakori jellemzője, mely jegyek frissességet, élénkséget és egy enyhe savasságot adnak a kávénak, ami különösen világosabb pörkölésű vagy magasabban termesztett kávékban fordul elő. Az ilyen típusú kávék általában könnyedebbek, gyümölcsösebbek és kevésbé testesek.
ízjegy kakaós jelleg

Kakaós jelleg

A „kakaós jelleg” a kávé ízprofiljára utal, amelyben kakaóra és csokoládéra emlékeztető ízjegyek jelennek meg. Az ilyen kávék gyakran testesebbek, és a kakaós jegyek gazdag, földes, diós vagy fűszeres ízekkel keveredhetnek, így mélységet és komplexitást adva az italnak.
ízjegy pörkölt jelleg

Pörkölt jelleg

A „pörkölt jelleg” a kávé ízprofiljának egyik fontos összetevője, amely közvetlenül a kávébabok pörkölése során kialakuló ízekből és aromákból származik. A pörkölés alatt kémiai reakciók mennek végbe, amelyek új ízjegyeket és illatokat hoznak létre. Ez a jelleg változhat a pörkölés intenzitásától és időtartamától függően, és jelentős hatással van a kávé végső ízvilágára.
ízjegy keserűség

Keserűség

A kávé „keserűsége” egy alapvető ízjegy, amely az intenzitását és mélységét adja. Ez a jellegzetesség természetes része a kávé ízvilágának, és főként a kávébab pörkölési szintje, valamint az elkészítési mód határozza meg. A keserű ízért a pörkölés során keletkező vegyületek, mint a koffein és a fenolok, felelősek.
ízjegy gabonás

Gabonás

A „gabonás jelleg” a kávé ízprofiljára utal, amely a gabonafélékre, például búzára, árpára vagy zabra emlékeztető ízeket idéz. Ezek az ízjegyek általában enyhén édes, földes, néha diós tónusokkal társulnak, és a kávé lágyabb, természetesebb oldalát hangsúlyozzák. A gabonás jelleg ritkán dominálja a kávé ízvilágát; inkább finom háttérjegyként van jelen, amely kiegészíti a kávé komplexitását és textúráját.
ízjegy fás jelleg

Fás jelleg

A „fás jelleg” a kávé ízprofiljának egy olyan jellemzője, amely a fa kérgére, az erdő talajára vagy öreg fadarabokra emlékeztethet. Ez az íz általában a kávé hosszabb ideig tartó tárolása vagy nem megfelelő szárítása során alakul ki. A fás íz nem kívánatos, mivel arra utal, hogy a kávé nem friss vagy nem megfelelően kezelt. Ezzel szemben a jól feldolgozott és frissen pörkölt kávéban inkább a gyümölcsös, virágos, diós vagy csokoládés jegyek dominálnak, míg a fás íz gyakran hibának számít.
ízjegy testesség

Testesség

A kávé „testessége” (angolul „body”) a kávé érzékelhető sűrűségére, teltségére és viszkozitására utal, amelyet kortyolás közben érzünk a szánkban. Ez a texturális érzés az olajok, oldott szilárd anyagok és egyéb összetevők jelenlétének köszönhetően alakul ki. A testesség lehet könnyű, közepes vagy nehéz.
ízjegy gyümölcsös

Gyümölcsös

A „gyümölcsös” és „boros” jelleg a kávé ízprofiljának olyan jellemzőire utal, amelyek friss, gyümölcsökre emlékeztető ízeket, valamint borhoz hasonló komplexitást mutatnak. A gyümölcsös jegyek gyakran élénk, frissítő savassággal társulnak, általában könnyű testűek, üdítő ízvilágúak, és hasonlíthatnak egy pohár friss gyümölcsléhez. A „boros” jellegű kávék különösen összetettek, gazdag savassággal, és gyakran hosszú, mély utóízzel rendelkeznek.
ízjegy aftertaste

Aftertaste

Az „Aftertaste” (utóíz) a kávé ízének azon része, amely a korty lenyelése után marad meg a szájban. Ez a hosszabban érzékelhető ízprofil fontos szerepet játszik a kávéélményben, mivel meghatározza, milyen emléket hagy maga után az ital. Az utóíz hossza, intenzitása és jellege sokat elárul a kávé minőségéről és összetettségéről. Az utóíz az egyik utolsó benyomás, amit egy csésze kávé ad, ezért jelentős hatással van az ital összértékelésére.

Kávé készítési eljárással összefüggő fogalmak

készítési eljárások barista

Barista

A „barista” olyan szakember, aki kávéitalokat készít és szolgál fel, különös tekintettel az eszpresszógéppel készített italokra.
Egy jó barista jártas az eszpresszógép kezelésében, tudja, hogyan őrölje megfelelő finomságúra a kávét, hogyan állítsa be a gépet az optimális hőmérsékletre és nyomásra, valamint hogyan hozza ki a legjobb ízprofilokat az adott kávébabból.

készítési eljárások kávécseresznye

Kávécseresznye

A „kávécseresznye” a kávénövény (Coffea) termése, amely belül a kávébabokat rejti. A cseresznye formája és mérete hasonlít a valódi cseresznyéhez, innen ered a neve. A kávécseresznyék színe érett állapotukban lehet vörös, sárga, narancssárga vagy akár lila, a kávéfajtától függően.
készítési eljárások koffeinmentesítés

Koffeinmentesítés

A „koffeinmentesítés” a kávébabok koffeintartalmának eltávolítását jelenti azzal a céllal, hogy megőrizzék a természetes ízét és aromáját. A folyamat során különböző módszereket alkalmaznak, általában a kávébabokat a pörkölés előtt kezelik a koffein eltávolítása érdekében. Bár a koffeinmentes kávé veszít koffeintartalmából, nem teljesen mentes tőle – a koffeintartalom 97%-át távolítják el, így egy kis mennyiség (jellemzően 0,1-0,3%) marad.
készítési eljárások monszun eljárás

Monszun eljárás

A „monszunk eljárás” egy speciális érlelési folyamat, amelyet főként Indiában alkalmaznak a kávéfeldolgozás során, és amely különleges, jellegzetes ízt és aromát kölcsönöz a kávébaboknak. A babokat kiteszik a monszun szeleknek és a párás időjárásnak, ami jelentősen megváltoztatja azok fizikai és ízbeli tulajdonságait. Az így készült kávé alacsony savasságú, lágy, krémes textúrájú és a nehéz testesség rendelkezik, gyakran földes, fás és fűszeres jegyekkel.
készítési eljárások Nem szakaszos betakarítás

Nem szakaszos betakarítás

A „nem szakaszos betakarítás” (vagy „egyszeri betakarítás”) a kávétermesztés egyik olyan módszere, amikor a kávécseresznyéket egyetlen alkalommal, egy nagy szüret során szedik le, függetlenül attól, hogy a cseresznyék érettek-e vagy sem. Ez a módszer gyakran gépi betakarítással történik, amely gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a kézi, szakaszos betakarítás, azonban nem különíti el az érett és éretlen cseresznyéket.
készítési eljárások keverék

Keverék

„A kávé „keverék” (angolul „blend”) olyan kávé, amely különböző kávéfajtákból vagy termőterületekről származó kávébabot tartalmaz. A keverékek célja általában az, hogy egy adott ízprofilt, egyensúlyt vagy komplexitást érjenek el, amelyet egyetlen fajta kávé nem biztosíthat. A keverékek lehetnek kiegyensúlyozottak, gazdagok, testesek, és tartalmazhatnak különböző ízjegyeket, mint például gyümölcsös, diós, csokoládés vagy fűszeres aromákat.
készítési eljárások kávécserje

Kávécserje

A „kávécserje” a kávénövény, amely a Coffea nemzetségbe tartozik. Ez a cserje termeli a kávécseresznyéket, amelyek belsejében találhatóak a kávébabok. A kávécserjék általában örökzöldek, és trópusi éghajlatot igényelnek. Egy kávécserje élettartama több évtized is lehet, és 3-4 év után kezd el gyümölcsöt hozni.
készítési eljárások kávécserje

Száraz módszer

A „száraz módszer” (más néven „natural” vagy „természetes eljárás”) a kávécseresznyék feldolgozásának egyik legrégebbi és legtermészetesebb technikája, ahol a kávébabot a cseresznyével együtt napon szárítják. Ennek eredményeként a bab hosszabb ideig érintkezik a gyümölcshússal, ami mélyebb, gyümölcsösebb és édesebb ízjegyeket kölcsönöz a kávénak. Az így feldolgozott kávék általában testesebbek, komplexebb ízvilággal rendelkeznek, gyakran erőteljes gyümölcsös vagy boros jegyekkel.
készítési eljárások kézi betakarítás

Kézi betakarítás

A „kézi betakarítás” a kávéültetvényeken használt hagyományos módszer, amely során a kávécseresznyéket kézzel szedik le a kávécserjékről. Ez a módszer különösen elterjedt a magas minőségű kávék termesztésénél, mivel lehetővé teszi, hogy a termelők csak az érett, tökéletes állapotú cseresznyéket gyűjtsék be, és elkerüljék a még éretlen vagy túl érett gyümölcsök leszedését.
készítési eljárások nedves módszer

Nedves módszer

A „nedves módszer” (más néven mosott eljárás) a kávéfeldolgozás egyik legelterjedtebb technikája, amelynek célja a kávébab megtisztítása a gyümölcshús és a nyálkaréteg eltávolításával. Ez a módszer tisztább, világosabb és gyümölcsösebb ízű kávét eredményez, mivel a bab kevésbé van kitéve a fermentáció hatásainak.
készítési eljárások brewing time

Brewing time

A „Brewing Time” (főzési idő) a kávékészítés folyamatának az az időtartama, amely alatt a víz érintkezik az őrölt kávéval, és kivonja annak ízanyagait. Ez kulcsszerepet játszik a kávé ízének, testességének és intenzitásának meghatározásában, mivel a túl rövid vagy túl hosszú főzési idő nagyban befolyásolja az extrakció eredményét. Az optimális főzési idő lehetővé teszi, hogy a kávé kívánt ízjegyei – mint például a savasság, édesség, keserűség – teljesen kibontakozzanak. A főzési időt mindig figyelembe kell venni a használt kávé típusánál, az őrlemény finomságánál és a készítési módszernél, hogy a legjobb ízharmóniát érjük el.
készítési eljárások egyszerű eredetű kávé

Egyszerű eredetű kávé

Az „egyszerű eredetű” kávé (single origin) olyan kávé, amely kizárólag egyetlen területről, farmról, régióból vagy akár egy meghatározott országból származik. Az ilyen kávé tükrözi az adott hely terroirját, vagyis az éghajlat, a talaj és a termesztési módszerek sajátosságait, amelyek egyedi ízjegyeket kölcsönöznek neki. Ezáltal a fogyasztók felfedezhetik egy-egy régió különleges ízprofilját, például egy etiópiai kávé virágos jegyeit vagy egy kolumbiai kávé gyümölcsös aromáit.
készítési eljárások minőség ellenőrzés

Minőség ellenőrzés

A „minőség-ellenőrzés” a kávégyártás és forgalmazás egyik alapvető folyamata, amely biztosítja, hogy a kávé a megfelelő ízminőséget és szabványokat teljesítse a termelés minden szakaszában. Ez a folyamat a kávé teljes életciklusára kiterjed, a termesztéstől kezdve a pörkölésen át egészen a csomagolásig és a végfelhasználóhoz történő eljutásig.
készítési eljárások ízlelés

Ízlelés

Az „ízlelés” a kávé kóstolásának és értékelésének folyamata, amely során az ital különböző ízjegyeit, aromáit és textúráját vizsgáljuk. Más néven kóstolás („cupping”), ami az egyik legfontosabb módszer a kávé minőségének, eredetének, feldolgozásának és pörkölési profiljának megismerésére. Az ízlelés során felismerhetjük a kávé egyedi tulajdonságait, és teljes képet kaphatunk annak minőségéről, egyediségéről és összetettségéről.
készítési eljárások pörkölés

Pörkölés

A „pörkölés” a kávégyártás egyik legfontosabb folyamata, amely során a zöld kávébabokat magas hőmérsékleten hőkezelik, hogy kifejlődjenek a jellegzetes aromák és ízjegyek. Ennek hatására a babok kémiai összetétele, színe, textúrája és mérete jelentősen megváltozik, miközben kialakulnak azok a vegyületek, amelyek a kávé gazdag illatát és ízét biztosítják. A pörkölés után a frissesség fokozatosan csökken, mivel az aromák és ízek idővel elillannak. Ezért ajánlott a kávét néhány héten belül felhasználni, hogy a lehető legjobb ízélményt nyújtsa.
készítési eljárások extraction

Extraction

Az „extraction” (kivonás) folyamata során a víz áthalad az őrölt kávén, és kivonja belőle az íz- és aromakomponenseket. A megfelelő kivonás kulcsfontosságú a jó kávé elkészítéséhez, mivel meghatározza, milyen ízvilágot kap az ital. Az extrakciót befolyásolja a kávé őrlésének finomsága, a víz hőmérséklete, az extrahálási idő és a vízmennyiség.
készítési eljárások kapszula

Kapszula

A „kapszula” a kávékészítés egyik modern és kényelmes formája, amelyet speciálisan tervezett gépekben használnak. A kávékapszulák előre adagolt, őrölt kávét tartalmaznak, amely egy hermetikusan lezárt kis tartályban van, gyakran alumíniumból vagy műanyagból készül. Ez a csomagolás biztosítja, hogy a kávé hosszú ideig friss maradjon, megőrizve az aromáját és ízét.
készítési eljárások crema

Crema

A „crema” az eszpresszó kávé tetején képződő, gazdag, aranybarna réteg, amely az ital egyik fontos minőségi mutatója. Ez a réteg apró légbuborékokból és emulgeált olajokból áll, amelyeket a forró víz nagy nyomáson való áthaladása hoz létre a kávéőrleményen. A crema az eszpresszó egyedülálló jellegzetessége, és kulcsfontosságú a kávé textúrája, aromája és ízélménye szempontjából.
A crema vastagságát és minőségét befolyásolja a kávébab fajtája, a pörkölés frissessége, az őrlés finomsága, valamint a gép által alkalmazott nyomás.
készítési eljárások őrlés

Őrlés

Az őrlemény szemcsemérete közvetlen hatással van az extrakció sebességére, ami végül a kávé ízét is befolyásolja. Durva őrlés esetén a víz gyorsan átfolyik a kávén, és az ízek nem oldódnak ki megfelelően, így gyenge, vizes ital készülhet. Túl finom őrlésnél viszont a víz lassabban halad át a kávén, ami túlextrakcióhoz vezethet, keserű és túl erős italt eredményezve. A megfelelő őrlési szint kiválasztása ezért elengedhetetlen ahhoz, hogy a kávé kívánt ízét és textúráját elérjük.
készítési eljárások szaglás

Szaglás

Az emberi ízlelés szorosan összefügg a „szaglással”. A kávé illata – vagyis aromája – az egyik legfontosabb érzékszervi élmény, amit egy csésze kávé élvezete során tapasztalhatunk. Az illatok segítenek megmutatni a kávé összetettségét, eredetét és egyedi ízjegyeit. A kávéban több ezer illékony vegyület található, amelyek az aroma kialakulását támogatják a pörköléstől a főzésig.
készítési eljárások tamping

Tamping

„A tamping az őrölt kávé tömörítését jelenti az eszpresszó készítése során. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy az őrlemény egyenletesen töltse ki az eszpresszógép szűrőkosarát, így biztosítva a megfelelő extrakciót. Az egyenletes tömörítés biztosítja, hogy a forró víz megfelelő módon áramoljon át az őrleményen. Ha a kávé nem elég tömör, a víz túl gyorsan halad át rajta, ami alulextrakciót eredményez, és az eszpresszó gyenge, vizes lesz. Ha viszont túl erősen tömörítik, a víz lassan áramlik, ami túlextrakciót okoz, és az eszpresszó keserűvé válik.
A megfelelő tamping technika segít biztosítani, hogy az eszpresszó koncentrált, gazdag ízű és jól kiegyensúlyozott legyen.”
Govern group logo

500+

Ügyfél

650+

Megoldás

30+

Szoftver

25

Dolgozó

Copyright © 2025 Govern-Soft Kft. Minden jog fenntartva!